Vet¿statisztika és a fraktálgeometria

A fraktálgeometria egy ideig a természettudomány peremének számított, de mára kivívta létjogosultságát, és számtalan szakterületen alkalmazzák felfedezéseit, módszereit. Észlelve a töredezett k¿zettömbökre végzett vet¿statisztika korlátait, a töredezettség nyomozására új megoldás után kellett nézni. A fraktálgeometriai megközelítés segített áthidalni ezt az akadályt. A vet¿statisztikai számítások képet adnak egy k¿zettest töredezettségének mértékér¿l, de ez alapján nem valószín¿síthet¿ töredezett tömbök helye. Néhány esettanulmány segítségével szemléltetem a törések nyomozását vet¿statisztikai és fraktálgeometriai elemekkel. Részletesen bemutatok egy példát, egy szénhidrogén-rezervoár esetét, ahol szemléltetem a módszert is. Végül, az említett két megközelítést közös nevez¿re hozom, azaz megmutatom miként kapcsolódnak a vet¿statisztikai számítások a fraktálgeometriai elemzéshez. A meghatározott vet¿statisztikai hatványfüggvények segítségével sikerült meghatározni a nem azonosított, és felbontóképesség alatti vet¿k számát. Az esettanulmányokra kiszámítottam a töredezettség fraktál dimenzióját, amely épp a vonatkozó hatványfüggvény kitev¿jével volt abszolút értékben egyenl¿.