Különböz¿ abiotikus stresszhatások vizsgálata kukorica állományban

Öntözési id¿pont meghatározásra vonatkozó vizsgálatainkat Keszthelyen, az Agrometeorológiai Kutatóállomáson végeztük 1997-2003 tenyészid¿szakaiban, kukorica jelz¿növénnyel. Egyik célkit¿zésünk a kukorica eltér¿ típusú öntözési eljárások során bekövetkez¿ néhány vízháztartási mutatójának, stressz indexének és növényh¿mérsékletének megfigyelése volt. Humid id¿járás esetén a növény- és légh¿mérséklet közel azonosnak mondható, így a CWSI-ek nem lépik túl a kritikus 2,5-es határértéket, tehát öntözésre sincs szükség. Száraz tenyészid¿szakokban a növények CWSI-ei ¿ a növényh¿mérséklet emelkedése miatt - magasabbak voltak, így e mutatók ismeretében az öntözési id¿pont el¿re meghatározható. Másik célkit¿zésünk szerint természetes (1998-ban) és mesterséges jégverés párolgásra, növény- illetve talajh¿mérsékletre és CWSI-re gyakorolt hatását vizsgáltuk 1999-2003 tenyészid¿szakaiban, a fentiekben említett kísérleti területen. E kísérlettel kívántuk a vízstressz index alkalmazhatósági területét kib¿víteni. Megállapítást nyert, hogy a növény- és légh¿mérsékleti differencián alapuló CWSI alkalmas más természet¿ ¿ abiotikus és biotikus - stresszhatások (pl. jégverés) kimutatására is.