A szelénkezelés hatása a termesztett csiperkére

Az elmúlt néhány évtizedben a szelén élettani szerepének tisztázása került a mikroelem-kutatás középpontjába. Bebizonyosodott, hogy a szelént szeleno-cisztein formában tartalmazó glutation-peroxidáz az E-vitaminnal együtt a vörösvértesteket, az izom- és májsejteket védi a vérben zsírokból és szerves savakból keletkez¿ káros peroxidok hatásától. Kísérletek igazolták, hogy a szeleno-cisztein nem a transzlációt követ¿ kénnel történ¿ kicserél¿dés következménye, hanem egy újabb, genetikailag kódolt aminosav-féleség. A kísérleti munka célja volt egy olyan nagy szeléntartalmú termesztett csiperke el¿állítása, mely alkalmas lehet az emberek számára szelénhiányuk csökkentésére. A vizsgálatok a következ¿ kérdésekre keresték a választ: - Hogyan változik a termesztett csiperke szeléntartalma a komposzt szelén koncentrációjától és a különböz¿ szelénformáktól (Se(IV), Se(VI)) függ¿en? - A különböz¿ szelénformák hogyan hatnak a gomba termésmennyiségére? Milyen szelénkoncentráció hat kedvez¿en és toxikusan a gombaképz¿désre? - A termesztés ideje alatt hogyan alakul a szelén különböz¿ formáinak felvétele különböz¿ fázisú komposztokon? - Hogyan hasznosítható a szelénnel dúsított termesztett csiperke?